Komfortzónán kívül

Komfortzónán kívül

A közkedvelt és közismert fogalmak hasznosak és egyszerre veszélyesek is. Hasznosak, mert mindenki ugyanazt, vagy közel ugyanazt érti alatta, veszélyesek, mert közkeletűek, elcsépeltek, már – már elhasználtak is lehetnek. Ilyen a „kiléptem a komfortzónámból” fogalomköre is manapság. Főleg, hogy a napi buborék kiszakadt, otthonról megy a mókuskerék. Már akinek megy, már akinek mókuskerék. Ha a meghatározást nézzük, itt is van a mi (ha szabad itt és így) Brené Brownunk:

Ahol a bizonytalanságunk, a szükség és sérülékenység lecsökken – ahol azt hisszük, hogy van elegendő hozzáférésünk szeretethez, ételhez, tehetséghez, időhöz és csodálathoz. Ahol az az érzésünk, hogy irányítjuk a dolgokat.

Elgondolkodtam azon, már nem először, milyen érdekes és létfontosságú párhuzamokat lehet találni egyes tevékenységek és az életvezetés között. Mondtam, már hogy rendszeresen futok? Na, igen, de nem volt ez mindig így. Nem is volt késztetésem, nem is úgy éltem, meg egyáltalán… Van erről egy blogbejegyzésem itt. A futás nem hogy komfortzónán kívül nem volt, hanem sehol sem.

Visszatekintve, nagyon komoly lépés volt részemről, hogy belevágtam, elkezdtem. Buktatók, feladatok, hibák, sikerek és kudarcok után több év alatt (!) kialakult valami komfortzóna féle a futás és én kapcsolatából. És akkor bejött a koronavírusos vészhelyzet. Nem lehet (mert nem akarok), a szokott időben, vagy amikor a legjobbnak gondoltam eddig, kimenni futni. Máshová sem járok a kötelező bevásárlást leszámítva.

Kora reggel kelni és a napi teendők előtt elindulni nem igazán kényelmes. És nem is annyira hatékony nekem. Nyűgös voltam mindig ettől. Ekkor jött a döntéshelyzet: futok korán vagy egyáltalán nem? Csak a futok korán maradhatott számomra, mint lehetőség.

De nyertem vele.

Különleges érzés, hogy áldozatot hozok valamiért, ami fontos számomra. Az eddigi néhány hét tapasztalata alapján kifejezetten jól zajlik a nap, ha futással kezdem. Be tudtam iktatni futóspecifikus edzésnapokat nem futó napokra, mivel itthon vagyok. Ezeket jól lehet kombinálni a futó napokkal.

Kialakul persze elég hamar (egy hónap alatt simán, ahogy a pszichológia mondja) az új szokásrend. Beépülve a mindennapokba komfortos lesz ez is, mint annyi más. De a komfortzóna és elhagyása, ha nem is szeretnénk így nevezni, hoz a konyhára. Új tapasztalatok, új kihívás, új szerkezet, kicsit más tervek, más megvalósulás. Persze reggel fel kell kelni. Nincs nyafogás, nincs kifogás.

Ne feledd: Önszeretet – önbecsülés – egészség!

1 COMMENT

comments user
A WordPress Commenter

Hi, this is a comment.
To get started with moderating, editing, and deleting comments, please visit the Comments screen in the dashboard.
Commenter avatars come from Gravatar.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük